Ez a műfaj fogott meg engem a legelőször. A sportfotózások során fejlődött az érzékelésem, a technikám. A sportfotózás jó mester.
Mi kell hozzá? egy fotós, technika és persze maga a sportesemény.
Menjünk sorba ezeken végig.
Fotós: felkészültnek kell lennie, többrétű ismeretekkel kell felvértezve legyen: a saját felszerelésének az ismerete, beleértve értelemszerűen a fényképezőgépe(i)t, az objektívje(i)t, az akkuk terhelhetőségét – állapotát, stb. Ismernie kell magát a sportot, az adott sport jellegzetes mozdulatait, enélkül esélye sincs készíteni egy értelmezhető sportfotót. Ismernie kell az adott sportesemény programját: lehetőleg fejből, de kinyomtatni vagy a mobiltelefonra rámenteni sem haszontalan, segíti a fotós munkájának az ütemezését. Az adott helyszín ismerete, megismerése alapvetően befolyásolja az elkészült fotók képiségét. Miért is? Mert a legtöbb esetben nem csak az akciót fotózzuk, hanem a környezetet, nézőket és a reakciókat is. Márpedig nem mindegy, hogy a sportolót, az „action”-t, milyen háttérrel, milyen környezettel ábrázoljuk. A sportfotózásnál is érvényes az előtér/középtér/háttér kompozíciós egysége, hatása a képre.
A technikai felszerelés egy olyan fotó műfajban, mint a sportfotózás talán sokkal kiélezettebb, mint esetleg más ágakban. A pillanat tört részét kell megörökíteni a sportmozgások közepette! Egy erre alkalmas (AF gyorsaság, széles/valóban használható ISO-skála, stb.) DSLR vagy MILC fényképezőgép elengedhetetlen eszköze a sportfotósnak. A fényképezőgép, az objektív minden lehetséges és fontos beállítási lehetőségét kívülről kell ismernie a fotósnak. Én például időről-időre beleolvasok a fényképezőgép kézikönyvébe, hogy frissek legyenek a tudásmorzsák és instant elérhetőek az agyamban, amikor arra szükségem van.
És végül, de nem utolsósorban maga a sportesemény. Ismerni kell a sportágat, az verseny útvonalát, a futamok időpontjait. Például egy agárversenyen, melyet jellemzően az esti órákban rendeznek és 1 futam jellemzően 10-40 másodpercig tart, pontosan meg kell tudni tervezni, hogy mely típusú képet kell csinálni az első futamokon, jobb fényviszonyok között és melyeket kell csinálni az utolsókon, amikor már csak magasabb ISO tartományban sikerülhet egyáltalán jó képeket csinálni. Ugyanígy a megfelelő pozíció megtalálása is nagyon igényli az adott sport, sportesemény ismeretét.
Mindezt összevetve a sportfotózás egy komplex, tervezést, tudást és jó fotós-szemet igénylő terepe a fotósoknak. Én igazán örülök, hogy a sportfotózáson nevelkedtem, nagyon sokat tanultam a lehetőségekből, kudarcaimból és persze nyitott szemmel/füllel járva a fotós társaimtól is.
